A pasikról akartam írni, de a 11 óra munka után valahogy kocsonyás lett a szürkeállományom, és valahogy most a pasik érdekelnek a legkevésbé. illetve marhára jól esne, ha valaki végigmasszírozná a 171centimet, amúgy istenesen.
nem egyszerű, és kibeba fárasztó a munka. ráadásul van egy fasiszta kisfőnöknő, egy baszatlan fapina (apám ezt úgy mondta, h kéne neki egy bácsi), na sal ez a nő kiszekál a világból. oké, bunkó mindenkivel, tehát nem csak engem utál. de az új munka új izé okozta krónikus önbizalomhiányon baromira nem segít, ha jól ledorongol. sőt. tegnap speciel majnem elsírtam magam, pedig aztán ha valaki, hát én bírom a gyűrődést. ma már taktikusan egy nervenpflegével indítottam a napot, majd délután beugrott még egy. az legalább tisztán gyógynövényes, de sajnos kell, mert a munka is kell, de ha ez a gestapos nő továbbra is ilyen durva lealázóan basztat, és nem veszem be a nyugibogyót, akkor 1.)sírva rohanok hazáig és többet nem megyek vissza 2.) pofánvágom és többet nem megyek vissza. na egyik sem célravezető, uh marad a macskagyökér. mijauuu!
szal átvészeltem ezt a mai tizenegy óra szopatást, aztán még Szerénkével (lakótárs, naná, h a frakkból kaptuk a nevünket-ő a szőke, tehát Szerénke, én fekete (legalábbis igen setét) tehát Lukrécia) elmentünk a madaras tescoba kaját meg cicacuccot venni. Ugyanis lesz egy közös gyerekünk egy trikolor macsek, hát be kellett szerezni a babakelengyét. Még az üzletsoron zsákmányoltam egy masnis hajráfot-abból kiindulva, h minden férfiban van egy kis szolid perverzió és pedofilia. na most, én a kis rövid frizurámban a masnival, meg úgy kb az egész megjelenésemmel erősen emlékeztettem egy pinup girl és egy ovis ballagó keverékére-hát nem mondom, a családapák beletolták a bevásárlókocsit a mélyhűtőbe.
ja, láttunk még egy kisegeret a cicacuccok közt. szegény vlsz belekóstolt vmi méregbe, mert elég dzsesszesen nyomta az alomszagtalanítok között. Aztán jött egy madarasteszkós bácsi, de kérésünkre nem bántotta az egérkét (mondjuk ha benarkózott, akkor olymindegy). aztán hazajöttünk.
és holnap szabad vagyok, és próbálom elfelejteni a gestapos néni töményen gonosz arcocskáját.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Csillaggyermek 2011.06.03. 12:00:19
pizsamás 2011.06.04. 23:00:44